Szövegfeldolgozás

A szövegfeldolgozás funkciói:

• Személyiségformálás
  • minden könyv hat a személyiségre
• Az esztétikum befogadása
  • elsősorban a szépirodalmi művek, de mindegyik
• A nyelvismeret fejlesztése
  • szókincsbővítés
• Az olvasóvá nevelés
  • elsősorban a felolvasás alapozza, a szövegértő olvasás és az olvasás technikájának fejlettsége juttatja el a gyereket az olvasóvá váláshoz
• Az önálló tanulási képesség alapozása
  • ki kell tudni emelni a szövegből a lényeget => összefüggések felfedezése => következtetés stb.
• A műelemzés előkészítése
  • a felső tagozatos irodalomtanítást alapozzuk
• A tudatos szövegbefogadás fejlesztése
  • az olvasottak beépülése a tudatba

Részenkénti szövegfeldolgozás:

• Egy olvasókönyvi szöveget részekre osztok, és a részeket külön-külön dolgozom fel
• Egyértelműen jól részekre osztható szövegeknél használom
  • helyszín alapján, időpontok alapján, illetve ha több szálon fut a cselekmény, ha a szöveg hosszú, és a gyerek számára átláthatatlan
• A szépirodalmi szövegeknél használjuk inkább
• Alsóbb évfolyamoknál gyakrabban használom
• Előnyei: A gyerekeknek egyszerre csak kis v. rövid szövegrészben kell tájékozódnia

Alaposabban lehet az elemzést elvégezni => a mélyebb szövegstruktúrát is könnyebb feltárni

• Hátrányai: Elveszhetek az apró részletekben

Ha nem érek a szöveg végére, a szöveg szétesik

A részenkénti szövegfeldolgozás menete:

1. Előkészítés (elemei szabadon felcserélhetőek)
   • Jelentések meghallgatása
   • házi feladat ellenőrzése
   • helyes ejtési gyakorlat (függjön össze a szöveggel)
     • alsóbb évfolyamokban nehezen olvasható szavakat kigyűjteni és begyakoroltatni
   • Játék (A szöveg befogadását készítse elő)
   • Ismétlés – Előzetes ismeretanyag felidézése
   • Célkitűzés („A mai órán a Kismalac és a farkasok című mesével…”
   • Címjóslás
   • Ha az első megértést gátolja a szövegben lévő sok ismeretlen szó, akkor azokat itt kell megmagyaráznom (ez ritka)
   • Nagyon jó, ha ez a rész motiváló, játékos, várakozást kelt a gyerekekben

1. Ismerkedés a szöveggel
   • Bemutató olvasás !
     • Csak és kizárólag a tanító végezheti
     • Ezt sokszor többet használjuk
     • Szépirodalmi szövegeknél biztosan ezt használjuk (az esztétikai

élmény miatt)

• A bemutató olvasásra nagyon fel kell készülni, tükör előtt be        

kell gyakorolni, sorkihúzóval bejelölni, hogy hol fogok

kitekinteni

• Közben sohasem járkálhatok, állva v. ülve végzem (meseszék

meseszőnyeg)

• Ne legyen színpadi kiselőadás, ne legyen eltúlzott
• A gyerekek könyve nyitva és csukva is lehet
• A bemutató olvasáshoz megfigyelési szempontot adni szigorúan

tilos. – a gyerek egészében szeretné bef. a szöveget

• Néma olvasás !
  • Néma olvasást használok általában az ismeretközlő szövegeknél,

a publicisztikai szövegeknél, de használhatok a szépirodalmi

szövegeknél is

• Inkább 3.-4. évfolyamban

II/1. Spontán reakciók meghallgatása

• Az olvasásélmény utáni első reakciók, melyek feltörnek a gyerekekből
• : Hú, nekem ezt már olvasta az anyukám
• Hallgassunk meg minél többet
• Amikor olyan átütő, megrázó stb. szöveggel van dolgunk, gyakran spontán reakció a csend, ekkor várjunk egy kis ideig…
  • Kinek tetszett? (szig. tilos megkérdezni, hogy kinek nem)
• 2-3 percig tart

II/2. Elsődleges megértés ellenőrzése (szabadon választható el is hagyható)

• DE némaolvasás után mindenképpen kötelező
• 2-3 globális tartalomra vonatkozó kérdést teszek fel
  • Hol, mikor játszódik? Kik a szereplői? Max 1-2 cselekménymozzanatra stb. Részletekre kérdezni szig. tilos!

• Szövegfeldolgozás

III/1. Részekre osztás

• feloszthatom makro-szerkezetiegységekre
  • Bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • Így ritkán szoktuk
• feloszthatom mikro-szerkezetiegységekre
  • Bekezdésekre tagolás
  • 5-6 résznél többre ne osszuk fel

• Néma újraolvasással, 3.-4. osztályban részekre osztás önállóan: jelöld be az egyes részek határait; felírok egy vázlatot és az alapján kell részekre osztani
• Húzd alá a számodra ismeretlen szavakat a néma újraolvasásnál
• Általában szakaszosan haladunk az olvasással, egy adott rész végénél megállunk és bejelöltetjük

III/2. Egy rész feldolgozása

1. A részcélkitűzés
   • : Figyeld meg mi történt Ferkóval a dinnyeföldön
2. Újraolvasás
   • : Géza, kezdd olvasni a szöveget!
   • csak jól olvasó gyerekkel olvastathatok
   • kijelöltem a részhatárt
3. Kérdések és válaszok segítségével megbeszéltetjük a tartalmat, stílust stb.
   • általában kérdéseket teszek fel, lineárisan haladok a szövegben
     • ide hozhatok be akár feladatlapot, differenciált csoportmunkát
   • ha eddig nem tettük meg, megbeszélhetjük az ismeretlen szavakat
4. Részösszefoglalás
   • foglaljuk össze egy mondatban, hogy mi történt ebben a részben
   • vagy fogalmazzunk vázlatpontokat
     • „milyen címet adtál ennek a résznek

Minden részen így kell végighaladni!

1. Szintetizálás

• Újra egyben dolgozom a szöveggel
• Hogyan: pl. képek, kulcsmondatok segítségével sorba rendezés, tartalommondás, újraolvasás

1. Házi feladat feladása és értékelés
   • Értékelés személyre szabott

A globális szövegfeldolgozás menete:

1. Előkészítés (elemei szabadon felcserélhetőek)

• Jelentések meghallgatása
• házi feladat ellenőrzése
• helyes ejtési gyakorlat (függjön össze a szöveggel)
  • alsóbb évfolyamokban nehezen olvasható szavakat kigyűjteni és begyakoroltatni
• Játék (A szöveg befogadását készítse elő)
• Ismétlés – Előzetes ismeretanyag felidézése
• Célkitűzés („A mai órán a Kismalac és a farkasok című mesével…”
• Címjóslás
• Ha az első megértést gátolja a szövegben lévő sok ismeretlen szó, akkor azokat itt kell megmagyaráznom (ez ritka)
• Nagyon jó, ha ez a rész motiváló, játékos, várakozást kelt a gyerekekben

1. Ismerkedés a szöveggel

• Bemutató olvasás
  • Csak és kizárólag a tanító végezheti
  • Ezt sokszor többet használjuk
  • Szépirodalmi szövegeknél biztosan ezt használjuk (az esztétikai

élmény miatt)

• A bemutató olvasásra nagyon fel kell készülni, tükör előtt be        

kell gyakorolni, sorkihúzóval bejelölni, hogy hol fogok

kitekinteni

• Közben sohasem járkálhatok, állva v. ülve végzem (meseszék

meseszőnyeg)

• Ne legyen színpadi kiselőadás, ne legyen eltúlzott
• A gyerekek könyve nyitva és csukva is lehet
• A bemutató olvasáshoz megfigyelési szempontot adni szigorúan

tilos. – a gyerek egészében szeretné bef. a szöveget

• Néma olvasás
  • Néma olvasást használok általában az ismeretközlő szövegeknél,

a publicisztikai szövegeknél, de használhatok a szépirodalmi

szövegeknél is

• Inkább 3.-4. évfolyamban

II/1. Spontán reakciók meghallgatása

• Az olvasásélmény utáni első reakciók, melyek feltörnek a gyerekekből
• : Hú, nekem ezt már olvasta az anyukám
• Hallgassunk meg minél többet
• Amikor olyan átütő, megrázó stb. szöveggel van dolgunk, gyakran spontán reakció a csend, ekkor várjunk egy kis ideig…
  • Kinek tetszett? (szig. tilos megkérdezni, hogy kinek nem)
• 2-3 percig tart

II/2. Elsődleges megértés ellenőrzése (szabadon választható el is hagyható)

• DE némaolvasás után mindenképpen kötelező
• 2-3 globális tartalomra vonatkozó kérdést teszek fel
  • Hol, mikor játszódik? Kik a szereplői? Max 1-2 cselekménymozzanatra stb. Részletekre kérdezni szig. tilos!

III. Szövegfeldolgozás

• Végig a szöveg globális vizsgálata zajlik adott szempontok alapján
  • epikai műveknél: szereplők, hely, idő, cselekmény
  • lírai műveknél: képek, hangulatok, érzelmek, nyelvi akusztikai réteg: refrén, rím
  • ismeretterjesztő szövegeknél: információk, adatok, tények vizsgálata, kulcsszavak keresése stb.
• Mindenképpen megtörténik a lényegkiemelés (tanulság
• Lineárisan haladunk a szövegben

1. Szintetizálás

• Újra egyben dolgozom a szöveggel
• Hogyan: pl. képek, kulcsmondatok segítségével sorba rendezés, tartalommondás, újraolvasás

1. Házi feladat feladása és értékelés
   • Értékelés személyre szabott